Tobi be�rt a rejtekhelyre. Gondolta, hogy Zetsu azt hitte, hogy meghalt, ez�rt visszaj�tt a rejtekhelyre. Gondolta megkeresi. Amint be�rt a folyos�ra, ott tal�lta a veszeked� Kisamet �s Hidant.
 - Fogd m�r be! – ord�totta Kisame. – Ennek semmi �rteleme!
 - Mi az, hogy semmi �rtelme?! – kelt ki mag�b�l a m�sik. – Te kezdt�l engem h�ly�nek h�vni!
 - De akkor is hagyjuk abba, semmi kedvem veled veszekedni, s�t id�m sincs – mondta Kisame -
 Ugyanis Itachi ellopta az MP3-at.
 - M�r megint? – jelent meg Deidara �s Kakuzu.
 - Igen – v�laszolta. – Ez�rt veszekedtem ennyit Hidannal, mert rohadt fesz�lt vagyok miatta.
 - Barom, akkor mondjad! – sz�lalt meg Hidan.
 - Sziasztok – l�pett be Tobi.
 - Cs� – k�sz�nt Hidan.
 - Zetsu -san nincs itt? – k�rdezte a maszkos.
 - Veled k�ne lennie, nem? – k�rdezte Deidara.
 - Igen, de belefutottunk n�h�ny vad�szba.
 - Igen, �s? – k�rdezte Kisame.
 - Engem lel�ttek, �s egy kicsit el�jultam, amikor fel�bredtem, Zetsu – san m�r nem volt ott.
 - �rtem, de itt nincs – mondta Kakuzu.
 - T�nyleg! – ord�tott fel Tobi.
 - Mi az? Hm! – lep�d�tt meg a sz�szi.
 - Kisame – san, Itachi – sant a tet�n l�ttam, amikor j�ttem be. Hallottam, hogy ellopta az MP3-at, ez�rt gondoltam sz�lok.
 - K�sz, Tobi! – vigyorgott az el�sz�r eml�tett, �s elrohant a tet�re vezet� l�cs� fel�.
 - Mi folyik itt? – l�pett ki Sasori a szob�b�l.
 - Te m�g csak most j�ssz ki?! – mutatott r� m�rgesen a sz�rke. – M�r nem sok�ra f�l �r�ja ord�toztunk Kisamevel!
 - Bocs, de elvesztettem mind a k�t l�bam, �s gondolhatj�tok, hogy nem volt k�nny� megfogni �ket l�b n�lk�l – mondta Sasori.
 - Hogy veszetted el a l�badat? – lep�d�tt meg Tobi.
 - Nem tudom. Amikor lefek�dtem aludni, akkor m�g megvolt – gondolkozott el.
 - Biztos sz�pet �lmodt�l – r�h�gte ki Hidan.
 - Nagyon vicces vagy, Hidan.
 - Ugye? – vigyorgott.
 - Hidan, l�gysz�ves – ny�gte �lmosan Sasori.
 - Ok�, bocs.
 Ekkor Itachi kiab�l�s�t, vagy ink�bb sik�toz�s�t hallott�k. �ppen ott futott el el�tt�k, �s nem sokkal k�s�bb Kisame.
 - Mi van k�k veszeked�t�rsam, nem lett m�g meg az MP3? – ord�tott ut�na Hidan.
 - Nem, amikor m�r megtal�ltam �t, akkor m�r elrejtette az MP3-at – ord�tott vissza Kisame.
 - Te, Kakuzu, nem keress�k meg neki? Hm! – k�rdezte Deidara.
 - Ha meg is keress�k, az a mi�nk lesz, �s eladjuk, �s szerz�nk…
 - Szerz�nk mit?
 - P����NNNZZZTTTTT!
 - Gondolhattam volna… – vont v�llat Deidara.
 - Akkor keress�k meg! – ord�totta a p�nzm�ni�s…
 - Ink�bb nem
 - Mi�rt? – lep�d�tt meg Kakuzu.
 - Mert nincs kedvem…
 - De most m�r’?!
 - Mer’.
 - Aha.
 - Sajn�lom, P�nzbuzi, de ez most nem j�tt �ssze – �t�gette meg a v�ll�t a t�rsa.
 - Nem vagyok P�nzbuzi, ok�?
 - Ok�. Akkor leszel p�nzm�ni�s.
 - Nem.
 - Baszd meg, akkor mi akarsz lenni?!
 - Kakuzu.
 - Ok�, Kukazu – r�h�gte ki.
 - Kukazu?!
 - V�rj�’, nem is. Ink�bb legy�l… – gondolkozott el. – Kuk�z�!!!
 - Kuk�z�?!
 - J� n�v, nem? Az biztos, hogy jobb mint a Kakuzu.
 - Any�d! – m�rgedt fel Kuk�… Kakuzu.
 - Neked meg az ap�d! De, csak akkor, ha nem �lted meg…
 - Kuss!
 - Na, gyerekek, �n megyek megkeresem az MP3at – mondta Sasori. – Had legyen Kisamenak is gyereknap.
 - Ok�! – csillant fel Kakuzu szeme.
 - Te itt maradsz, �s pr�b�ld meg megfejni a gy�kot.
 Hidan m�r nem b�rta a sok r�h�g�st, Tobi is r�h�g�tt. �s m�g Deidara is.
 - Fejjem meg a gy�kot? – kerekedett ki Kakuzu szeme.
 - Hajr�, Kakuzu! – ord�totta Hidan.
 - Ok�, szerzek egy gy�kot.
 - Deidara, hozd a kamer�t, ezt fel kell venn�nk – r�h�g�tt Hidan.
 - Ok� – vigyorgott az eml�tett.
 - Csak vicceltem! – ord�tott vissza Sasori.
 Hidan kiborult, Kakuzu meg vigyogott mint a fekete alma. Vagy v�r�s? Nem tudom, sz�val mindegy is. Ezut�n Sasori felment a tet�re. De nem l�tta ott az MP3at. Minden m�g� ben�zett, meg m�g �gy sem. M�r �ppen feladta, �s ment volna le, amikor megl�tott egy ki�ll� t�gl�t. Odament, kivette, �s ott volt az MP3.
 - Boldog gyereknapot, Kisame – vigyorgott.
 Ezut�n fogta az MP3-at, �s lement, de senki sem volt ott. Ben�zett a konyh�ba, Hidan ott evett, vagyis zab�lt Deidaraval egy�tt. Kin�zett az ablakon, �s ott volt Tobi, gondolta, hogy Zetsut kereste.
 Kisame meg Itachit �ld�zte. Gondolta, hogy ben�z Peinhez is. Odament, bekopott, �s bement.
 - Hell�, Sasori. Mit akarsz? – k�rdezte Pein, mik�zben a PSP-n j�tszott.
 - Semmi, csak gondoltam megn�zem, hogy itt-e vagy – v�laszolt.
 - �rtem.
 - Akkor �n megyek is.
 - V�rj! – �ll�totta meg a f�n�k.
 - Mi van?
 - Konant nem l�ttad? – k�rdezte.
 - Nem. Eg�sz nap nem l�tta senki sem. Azt hitt�k, hogy itt van.
 - Nekem itt b�zlik valami…
 - Gondolod, hogy Orochimaru megint elrabolta Sasukenak j�t�kszerk�nt?
 - Nem hiszem. Orochimarut ismerve nem meri m�g egyszer.
 - De lehet, hogy megv�ltozott, nem?
 - V�g�l is, lehet…
 - Ezt mondom �n is…
 - Te, n�zz be Konan szob�j�ba, �s n�zd meg, hogy �rzed-e Orochimaru chakr�j�t.
 - Ok� – v�laszolta, �s kiment.
 Kiment, �s elindult Konan szob�ja fel�. K�zben megl�tta Itachi �s Kisamet.
 - Kisame, gyere ide! – ord�totta Sasori.
 Kisame oda ment, de nem volt hozz� nagy kedve. Itachi csak vigyorogva figyelte, hogy mi lesz.
 - Tess�k, boldog gyereknapot – adta oda az MP3-at.
 - K�sz! – ord�tott Kisame.
 - He?! – bambult el az �ld�z�tt.
 - Most meg mi a bajod, Itachi? Mondjuk, eg�sz j� rejtekhelye volt az MP3-nak, de kisz�rtam.
 - M�g egyszer k�sz – k�sz�nte meg Kisame.
 - Nincs mit.
 - De, hogy j�tt�l r�, hogy hol van? – k�rdezte Itachi.
 - Nem raktad vissza j�l a t�gl�t.
 - �! �n h�lye! – kezdte a fej�t a falba �tni.
 - Sz�t ne t�rjed az�rt a fejed, ak�rmilyen j� is lenne – r�h�g�tt Kisame.
 - Mi az, hogy j� lenne?!
 - Az igazs�g.
 - Te kis…
 - Rossz el��rzetem van – mondta halkan Sasori.
 - Mi van? – k�rdezte a mellette �ll�, vagyis Kisame.
 - Az, hogy megyek. Cs�.
 - Ok�! Cs� – k�sz�nt el.
 - Na, mi lesz Itachi? – fordult Itachi fel�.
 - Az lesz, hogy ma a vacsora c�pa lesz, de k�l�nleges m�don megs�tve – mondta m�rgesen.
 - Mi van?
 - Amaterasu!
 - Nem�’!
 A k�vetkez� pillanatban Sasori Kisame ord�toz�s�t hallotta.
 - Mondtam, hogy rossz el��rzetem van…
 Sasori tov�bbment Konan szob�ja fel�. Amikor oda�rt, akkor bekopogott. Mivel senki nem nyitotta ki, ez�rt benyitott. Konan nem volt sehol. �s �rezte Orochimaru chakr�j�t is.
 - Istenem, ez m�r megint hagyta mag�t elrabolni? – s�hajtott Sasori.
 Kiment, �s visszament Pein szob�ja fel�. De mivel el kellet menni a konyha fel�, mert a r�videbb �t Itachinak k�sz�nhet�en beomlott. Amikor elment a konyha el�tt, l�tta, hogy Itachi f�szereket keres, Kisame meg megp�rk�lve van kik�tve az asztalra.
 - Itt meg megint mi a folyik? – l�pett be a v�r�s.
 - Ez a MP3 rabl� meg akar s�tni! – ord�totta a megk�t�z�tt.
 - C�pah�s? Ma finom vacsora lesz – l�pett be Hidan.
 - Neked kuss! Menj �s csin�ld a szertart�sod! Szerintem �gy sincs jobb dolgot! – mondta m�rgesen Sasori.
 - Igazad van, t�nyleg nincs jobb dolgom.
 - Akkor menj�’…
 - Ok� – �s Hidan kiment.
 - Ja, �s Itachi – kezdett bele.
 - Hm?
 - Ha meg mered s�tni Kisamet, akkor a f�n�k ki fog ny�rni.
 Itachinak ijedt�ben kikerekedett a szeme, k�zben Sasori kiment.
 Egyenesen Pein szob�ja fel� ment, amikor oda�rt, most nem kopogott be, hanem benyiott.
 - Sz�val? – k�rdezte Pein.
 - Elrabolt�l, megint…
 - �rtem…
 - �s?
 - Igen, Orochimaru volt.
 - Akkor szabad�tsuk ki!
 - Ok�. De… hogyan is? Senki sem tud rajtunk k�v�l Konenr�l.
 - Csin�lunk gy�l�st.
 Aha…
 Elindultak, �s megkerest�k a t�bbieket. El�sz�r sz�ltak Tobinak. Azt�n el�rtek Hidanhoz.
 - Mit akartok? – k�rdezte.
 - Konan elt�nt – mondta Sasori.
 - Konan meghalt – mondta len�z�en Hidan.
 - �… t�nyleg, elfelejtett�k – bambultak el mindketten.
 - Idi�t�k…
 Sasori �s Pein elmentek.
 - De v�rjunk… – gondolkozott el Pein.
 - Hm?
 - Ha Orochimarunak ehhez semmi k�ze, akkor, hogy ker�l oda a chakr�ja?
 - Biztos a m�ltkori rabl�s miatt.
 - Aha…